Megkötözött kézzel futunk át az életünkön...

Ma reggel szembejött egy tapasztalás. Sosem gondoltam, hogy egy Youtube videó talál el korán reggel, de valahogy mégis így alakult. A csendről, csendességről elmélkedtem, amikor a keresőbe beütött silence kifejezés ezt adta ki elsőre.

Nem a videó fantasztikus technikája, nem a zene lelkemre gyakorolt hatása volt átütő, hanem maga kép. Két ember - egy férfi és egy nő - egymáshoz kötözve rohan keresztül a világon. Nem tudjuk  miért, nem tudjuk, hova... Engem nagyon szíven ütött.

Az már csak tűnt fel, amikor újra megnéztem, hogy egyes pillatokban tökéletes harmóniában, máskor meg láthatóan el-elbotolva rohannak a csuklójuknál összekötve. Az egész gondolatra a pontot a befejező képsor tette fel, miután felrohantak egy hegyre egy szakadékba vetik magukat, és jön a zuhanás. Visszaidézve a futás pillanatait, mintegy emlékké villantva a jobb és rosszabb momentumokat.

Meglepő módon van egy pillanat amikor nem lehet tovább zuhanni, jön a hideg tengervíz, a kijózanodás, a megértés. A záróképet már nem lövöm le, mert abból mindenki maga vonhatja le a következtetéseit. Én magam boldog vagyok, hogy egy jó ideje nem megkötözött kézzel rohanok keresztül az életemen.

A Titkok egyike egészen bizonyos, hogy ide vezeti el a keresők többségét, az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy ezzel a szabadsággal mit kezdünk.

2010. márc. 1. 13:36 | még nincsenek kommentek
Címkék: ego, én, ismerkedés, párkapcsolat, randi, secret
írta: sunranger
 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.